Ki volt Valentin?
Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre. Az egyik könyvben azt olvashatjuk, hogy két Valentin volt, kiknek történetéből egy legenda született, mások vitatják, hogy ketten lettek volna, egyes források viszont három Valentinről beszélnek.

Ha a Valentin-nap eredetét keressük, egészen az i. sz. 3. századi Rómába kell vissza mennünk.
A Valentin nap története sűrű homályba burkolózik, így aligha akad olyan valaki, aki pontosan ismerné eredetét - mindössze annyi biztos, hogy a keresztény és ókori római tradíciókhoz egyaránt van valami köze.
A rómaiak február 15-én tartották Lupercalia ünnepét. Az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül a Rómát alapító legendás testvérpár: Romulus és Rémus tiszteletére tartották meg. A mítosz szerint ugyanis a városalapító két fiút gyerekkorukban egy farkas nevelte és táplálta a Palatinus domb egy barlangjában. A rómaiak a híres barlangot elnevezték Lupercal-nak (a farkas latin neve=lupus) és az ünnepség központjának tették meg.
Ezt a tavasz-ünnepet Lupercusz isten tiszteletének szentelték, aki a nyájak és a termés védelmezője volt.
Lupercus papjai az ünnepség idején kecskebőrbe öltöztek, kecskéket és kutyákat áldoztak az isteneknek, majd a leölt állatok vérével bekenték magukat. Ezt követően egy szintén kecskebőrből készült szíjat vettek a kezükbe: ezt az eszközt februa-nak nevezték. A város asszonyai elfoglalták helyüket a domb körül, a papok pedig "meglegyintették" őket a már említett februa-val. A néphit szerint a februa-val megérintett nő termékeny lesz, illetve nem fog nehézséget okozni neki a szülés. Februa Kecskebőrből készült szíj, mágikus tisztító erőt tulajdonítottak neki. A februa-val megérintett, megáldott asszony termékeny lesz, és könnyen szüli meg gyermekét. A február hónap erről a varázsszíjról kapta a nevét.
Lupercalia ünnepén az emberek dalolva és táncolva könyörögtek az istenhez, hogy megvédje nyájaikat és vigyázzon az emberek, az állatok egészségére, valamint termékenységére.
Az ünnep éjjelén a fiatal nők egy kerámia korsóban gyűjtötték össze a nevüket tartalmazó cédulákat. A férfiak pedig húztak egy-egy nevet, és az ily módon kiválasztott hölggyel az ünnepség és a táncok idejére párok lettek, sőt, gyakran a következő Lupercalia ünnepig együtt maradtak. A párválasztás után elkezdődött a fesztivál sok tánccal, játékkal. Ez az ünnepélyes párosító játék tekinthető a mai Valentin napi szokások előfutárának.

A katolikus egyház jelenleg három különböző szentet ismer Valentin, illetve Valentinus néven - mindegyikük mártírhalált halt.
Az egyik legenda szerint Valentin a harmadik században papként szolgált egy római templomban. Abban az időben élt, amikor második Claudius császár rájött arra, hogy az egyedülálló férfiak sokkal jobb katonák, mint akik feleséggel és családdal rendelkeznek, ezért betiltotta a házasságkötést. Valentin felismerte a császári rendelkezés igazságtalanságát, és titokban továbbra is összeadott fiatal párokat. Amikor Claudius tudomást szerzett Valentin tevékenységéről, halálra ítélte az áruló papot. Valentint 269. február 14-én kivégezték.
Egy későbbi legenda emleget még egy fiatal, vak lányt is, aki a történet szerint a börtönőr gyermeke volt. Valentin megsajnálta, s imáival meggyógyította. Kivégzése napján pedig egy levelet küldött a lánynak azzal a felirattal: a te Valentinod ...
Valentint ma vértanúként tiszteli a katolikus egyház, hiszen azért vesztette életét, mert nem tagadta meg az elibe járulóktól a házasság szentségét. Halála napján, február 14-én – amelyet egyben mennyei születésnapjának tartanak – az ő emlékére cserélnek szívet hívők és hitetlenek. Igaz, csak papírszívet, de örök jelkép az is. S nemcsak a szerelmeseknek jár, hanem a jó barátoknak is.

február 14 vagy 15?
Hiszen Valentin vagy Bálint napjának nemcsak az eredeti vész homályba és támaszt kérdéseket, de a napja is. Szent Valentin napját a keresztények február 14-én ünnepelték, pontosan egy nappal a Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtt. A rómaiak szerelemünnepének jó néhány pogány eleme volt, ezért a Birodalom bukása után, 496-ban Gelasius pápa február 15-ről 14-re helyeztette át a Lupercaliat. Elgondolása szerint egy mártír szent ünnepén könnyebb lesz Lupercalia szertartását megszabadítani a pogány rítusoktól.



A legenda tovább él
A római szokások, ha nem is túl gyorsan, de eljutottak más országokba is. A 14. században már feljegyezték, hogy véletlenszerűen kiválasztott, összesorsolt párok alakultak ezen a napon. 1446-ban már az angolok is ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. Az 1780-as évektől pedig elterjedtek e speciális alkalomra nyomtatott, úgynevezett barátságkártyák, amelyek főleg Németországban arattak nagy sikert.
Magyarországon 1990-ben éledt fel e nap megünneplése. A képeslapküldés szokása mára a legtöbb nyugat-európai országban meghonosodott, s az utóbbi években nálunk is elterjedt.

Február 14-én Szent Bálint (Valentin) neven napján, az mátír szent emlékére az emberek megajándékozzák szeretteiket és megünneplik a szerelmesek napját.

Bálint napi magyar nép/hagyományok
Február 14-ét szerelmesek napjaként Magyarországon csak 1990-től ünneplik újra, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar néphitben nem volt e nap korábban is ünnep.
Igaz, másféle. Nálunk ugyanis az ünnep keresztény jellege volt a meghatározó, hiszen az itáliai ókeresztény vértanú, Valentin (=Bálint) legendáját nálunk is ismerték. Olvasható az Érdy-kódexben is.
Eljutott hozzánk egy másik Bálint-történet is egy németországi püspökről, akinek az ünnepe eredetileg január 7-hez kapcsolódott. Az ő alakja később összeolvadt a vértanú Valentin történetével, s egyszerre ünnepelték meg mindkettőt, 14-én.
A német püspök segítségében elsősorban a nyavalyatörősök* és a lelki betegek bizakodtak, így e napon ők is ünnepeltek. Akik ilyen betegségre hajlamosak voltak, azok szívesen viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet, amely a betegség elriasztására szolgált.
Bálint napjához időjóslás is tartozott. Azt tartották, ha hideg, száraz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés.

*Nyavalya
Ezt a szót a mai köznyelv mindenféle betegségre, bajra használja, régen elsősorban az epilepsziásokat nevezték így. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IEB) 1997-től e napon ünnepli az epilepsziával élők világnapját.

Bálint és a madarak
Nyugat-európai, főleg angol nyelvterületen éltek olyan hiedelmek, miszerint a madarak e napon párosodnak. Ez valószínűleg kapcsolódik a nap ősi, pogány párosító jellegéhez, valamint ahhoz, hogy a madarak érkezése már a közelgő tavaszt jelzi.
Magyarországon is különös kapcsolatban volt Bálint a madarakkal. Itt nálunk is azt tartották, hogy e napon választanak párt a verebek, vagy jönnek vissza a vadgalambok. Egyes területeken a madarak etetése is szokás volt. Bálint Sándor néprajzkutató jegyezte fel azt a mindszenti régi magyar hagyományt, hogy e napon "csíkot söpörnek", vagyis utat vágnak a szegediek az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak. A cserszegtomaji gazdák pedig Bálint napkor, még napfelkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvaj madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló szándékkal metszik meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.



Régi szerelmi praktikák
Mi sem természetesebb, hogy Bálint napjához szerelmi praktikák is tartoztak.
"Lányok, lányok földi boszorkányok! "Ezt a csúfoló éneket biztos igen sokat ismerik még gyerekkorukból.
Természetesen nem mindenkinek volt tehetsége a régi falusi társadalmakban sem a boszorkánykodáshoz, mégis a maiaknál sokkal több praktikát alkalmaztak az akkori fiatalok, (elsősorban a lányok) azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket.

Alma, kilenc maggal
Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.

Gyufaégetés
Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes.
Szigorú felügyelet mellett ezt mi is játszottuk tiniként :) Nagy kacagás volt, ha a gyertya a melletünk álló barátnőnk felé fordulva égett le.

Víz kilenc kútból
Ha valaki kilenc kútról vizet hoz, és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja.

Az örök macska
Érdemes cicát "uszítani" a lányos házhoz érkező legényre, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölőzik, akkor ő abból a házból fog nősülni.

Egyéb praktikák, babonák
Madárral álmodni férjhezmenetelt jelent.
Ha a lány, vagy a fiú eltör egy tükröt, akkor 9 évig nem megy férjhez, illetve nem nősül meg, tartja a régi mondás.
Akik nagyon szerelmesek, és azt akarják, hogy szerelmük örökös legyen, egymás hajának szálait süssék tésztába, és közösen egyék meg. (saját vélemény, pfúj)
Naplemente után nem szabad sepergetni a lánynak, mert nem megy férjhez. (és ha kiborul a liszteszsák?)
Egyes lányok vakondok véréből cseppentettek valamilyen ételbe, azt megetették a kiszemelt férfival, hogy így megszerezzék maguknak. (szegény vakondok, valószínűleg nem Bálint napja volt a kedvenc ünnepe)
A hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól azokat a szerelmeseket, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szentelt vízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés, vagy rontás.

Valentin nap világszerte RÉGEN ÉS MA
Mindegyik eredet-történet valósnak hihető, de van egy valami, ami biztos: mára a Valentin nap a szeretet, a szerelem ünnepe lett. A világnak szinte minden részén hagyomány volt és most is az, február 14-ének megünneplése, s ahogy mondani szokták: ahány ház, annyi szokás, úgy igaz ez a mondás a szeretet ünnepének szokásaira is.
Angliában egy régi szokás szerint a fiatalok e nap reggelén, akivel először összetalálkoznak (természetesen más nembeli kell, legyen) azt Valentin vagy Valentine néven szólítják és megajándékozzák. E találkozásnak van azért "következménye" is, mégpedig az, hogy az említett személyt egy éven át kitüntetett figyelembe kell részesíteni, mintegy a jegyesünknek tekinteni. Franciaországban a fiúk kihúzzák a lányok neveit, a lányok pedig a fiúk neveit egy piros szív alakú dobozkából.
Érdekesség, hogy Franciaországból származnak az első Valentin-napi verses-kötetek is, melyek az 1700-as években jelentek meg, majd a 19. században váltak divatossá az üdvözlőkártyák, melyek a mai napig megmaradtak.
A középkorban a Valentin nap a flörtölés napja volt, mely az asszonyoknak kedvezett, ugyanis e napon nyugodt szívvel félreléphettek, s a férjük egy szót sem szólhatott érte, és nem is tehetett semmit.

Magyarországon a leginkább elterjedt formája a Valentin napi köszöntésnek a virágátadás, de tájjellegű népszokásaink nagyon is eltérhetnek az "általánosan elfogadott" szokásoktól. Így például a mohácsi sokácok e napon böjtölnek, csak egyszer esznek, vagy zsír nélkül főznek, gyónnak és imádkoznak a templomban.
Magyarországon a szeretet-szerelmesek napját igazából 1990-től, a rendszerváltástól tartjuk számon, mint nyugatról beáramlott ünnepet, pedig a hitvilágunkban már jóval ez előtt is megtalálható volt, igaz akkor még inkább keresztény jellege volt a domináló.
Gyakorlatilag nálunk maga az ünnep Valentin és Bálint néven egyaránt megjelenik. Hol így használják, hol úgy, de a lényege ettől még nem változik. Akár Valentin napot, akár Bálint napot mondunk, most már mindegyik a szeretet, szerelem ünnepét takarja.



Valentin napi érdekességek
A kedveskedő üzenetek és szerelmes képeslapok mellett a férfiak manapság számos alkalommal lepik meg szívük hölgyét virággal. Grazban a február 14-e körüli napokban több, mint 20 millió szál! vágott virágot és 12 millió cserepes! virágot vásárolnak.

Régebben mind a férfiak, mind a hölgyek pontosan tudták, melyik virág milyen elsődleges jelentéssel bír. Valentin napon a virágok "felértékelődnek" és másodlagos jelentéssel is felruházták őket. Mára ez a tudás - az eredeti virágnyelv :) - kezd a feledés homályába burkolózni.

rózsa - a szerelem virága - az igazi szerelem jele
jázmin - a barátság virága - ez barátság, barátként gondolok rád
amarillisz - a büszkeség virága - a férfi nagyon büszke kedvesére
szegfű - a szeszélyesség virága - komoly szerelmet jelent
tulipán - a nőiesség virága - lángoló érzelmek
orchidea - a kifinomultság virága - mély tisztelet jelképe
margaréta - a változatosság virága - az ajándékozó bizonytalan
liliom - a kacérság virága - csalfaság jele lehet
magnólia - a természetesség virága - őszinte befogadás-elfogadás
kála - a szépség virága - hódolat a szépségnek
írisz - a remény virága - szexuális üzenetet hordoz
begónia - a jövő virága - a vágyakozás jelképe

A legdrágább Valentin napi ajándékkal egy indiai uralkodó lepte meg kedvesét 1891-ben: a gyémántokkal kirakott elefántcsont készlet ára 520ezer dollár volt.
Egy felmérés szerint az angol férfiak 73%-a lepi meg ezen a napon virággal kedvesét.
Egy igencsak meglepő kérdőív kiértékelése elárulja, hogy az angol nők 15%-a saját magának "ajándékoz" virágot.
A Vatikán a mai napig 17 Szent Valentint tart nyilván.