Március 4. Kázmér napja

Ezt a napot rendszerint patkányűző napként tartják számon. A Muravidéken érdekes szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. A gazdasszony azért, hogy kiűzze a patkányokat az istállóból, vagy a házból - ha esetleg már oda is befészkelték magukat - éjjel háromszor körülszaladta a házat, közben a kezében tartott, egyéves mogyorófa vesszővel verte a ház falát. Ez az akció egyébként csak akkor volt hatásos, ha éppen újholdkor történt. Ha minden feltétel megvolt, akkor azt mondták, biztosan elmenekülnek a háztól a patkányok.

Március 7. Tamás napja

Ezen a napon nem kellett semmi különleges dolgot művelni, a névnaphoz azonban kapcsolódnak szólások.
Az egyik szerint: "Tamás, aki jobb ember, mint három más." - arra utal, hogy e hónapnak az időjárása már jobb, mint a három "ember" nevű hónapé (szeptemberé, novemberé és decemberé).
Egy másik szólás arra figyelmeztetett, hogy: "Ami tiéd, vedd el, ami másé, kerüld el. "= "Ami másé, nem Tamásé."

Március 9. Franciska napja

Időjósló nap. A bácskai és a baranyai öregek úgy tartották, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

Március 10. 40 vértanú napja

Az időjárást figyelő pásztorok és földművesek azt állítják, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg okozhat gondot, mert ha ilyenkor fagy, akkor a következő 40 napban zord idő várható.

Március 12. Gergely napja

A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelete el 830-ban, aki távoli elődjét I. (Nagy) Gergely pápát (509-604), az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. E naphoz így Európa-szerte felvonulások, diákpüspök-választás és vetélkedők kapcsolódtak. Magyarországon, e napon volt az ún. Gergely-járás. Ekkor az iskoláskorú gyerekek a falut járták énekelve, s adományokat gyűjtöttek, amik elsősorban a tanítót illették meg. (Ezt mint fizetséget általában a tanítók díjlevelében is rögzítették.) A szokásnak egyébként nem kizárólag az adománygyűjtés volt a célja, hanem az iskola népszerűsítése is. Ez a tanító feladata volt, ő tanította be a gyerekeknek az éneket és a jókívánságok szövegét is. Ő rendezte a kis jeleneteket. A gyerekekkel viszont nem ment el Gergelyt-járni. A szereplők a katonai verbuválás mintájára katonai rangot viseltek, s Szent-Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol magát a püspököt is megjelenítették a játékban.

E naphoz egyébként időjóslás is kapcsolódott. Azt mondták, hogy ezen a napon még előfordulhat, hogy: "Megrázza szakállát Gergely", vagyis eshet még a hó. Ebből pedig következtettek a termésre: "Ha Gergely megrázza szakállát, akkor jó lesz a termés."

Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek

Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula, hogy: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget!" Egyes kutatók szerint ebben a szólásban egy ókori római hiedelem cseng vissza, miszerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.

A Sándorokat gyakran gúnyos-mókás versikékkel köszöntötték névnapjukon. A következő köszöntő Borsod megyéből való, a század közepéről:

Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok.
Ha mehhaltok jaó jártok,
Rám marad a vagyonotok.
Szíveből kivánom!

A három nap közül egyébként József napja a leggazdagabb szokásokban. Ez ugyanis a keresztény hit szerint a názáreti ács, Mária férjének, Józsefnek a napja. E napon egyes területeken böjtöltek, másutt nem dolgoztak.
József a famunkások, az ácsok, asztalosok védőszentje volt. A hagyomány szerint e napon szólalnak meg a madarak.
Benedek napja a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete.

(A tavaszi napéjegyenlőség fix időpontjához viszonyították Húsvét időpontját is, ami változó ünnep, vagyis minden évben más-más időpontban van. Március 21-e utáni első holdtölte utáni első vasárnap Húsvét ünnepe - ez egyébként mindig március 22-e és április 25-e közötti időszakra esik.)

Benedek napjához is kapcsolódnak hiedelmek: ezen a napon kell fokhagymát dugdosni (ültetni), mert amikor kinő, akkor használni fog a boszorkányok rontása ellen.

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

Nem véletlen, hogy a nap elnevezése gyümölcsoltó, mert úgy tartották, hogy ezen a napon kell oltani a gyümölcsfákat. Egyes helyeken ezzel kapcsolatban azt tartják, hogy az ilyenkor oltott fának később nem szabad levágni az ágait, mert vér fog belőle folyni. Ha pedig valaki ki akarja vágni, akkor meghal, és a pokolra jut. A katolikus egyház hagyományai szerint e napon volt az angyali üdvözlet, vagyis Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Ehhez a naphoz is kapcsolódik időjárásjóslás. E szerint: ha megszólalnak a békák, akkor 40 napig hideg lesz. Azt is mondták, ha ezen a napon hideg van, akkor rossz tavasz lesz.