Augusztus

Kisasszony hava

Augusztus: Augustus Caesar római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava. Székelynaptár szerint: Új kenyér hava

 „Szénát hordat házat rakat Kisasszony hava

És jóllakik ért gyümölcsvel ő jó kertében.”

augusztus 10. Lőrinc napja

A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A „lőrinces” dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények megállnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.

A nép megfigyelés úgy tartja:

Ha Lőrinc napján olyan bőségesen esik az eső, hogy a kerékvágásban megmarad, sok bor terem és sok, jó minőségű őszi gyümölcs.

augusztus 15. Nagyboldogasszony napja

Az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli ezen a napon. A legrégebbi ún. parancsolt ünnep, mivel szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. A Boldogasszony elnevezés a kereszténység előtti istenanyát jelentheti. Sokféle búcsúnap. Van olyan település, ahol háromnapos táncmulatságot is rendeznek ilyenkor a fiatalok. Boldogasszony ágyának nevezik a gyermekágyás asszony ágyát, melyet lepedőkkel takarnak el. Szokás, hogy e napon gyógynövényeket szentelnek mg, mellyel később a betegeket füstölik. Az asszonyok számára e naptól folyóvizekben tilos volt fürödni. Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke. A búzát ekkor kellett szellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Lőrincével ellenkezően az jósolja, hogy:

ha derült az idő, akkor remélhetünk jó szőlőt, sok gyümölcsöt.

augusztus 20. Szent István napja

Szent István magyar király ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret.

1818-ban első alkalommal rendeztek körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. Ezt a napot már Mária Terézia is országos ünneppé tétette. A házról házra járó lányok lisztet gyűjtöttek a legszegényebb család részére, melyből kenyeret sütöttek számukra. Sok helyen aratási felvonulással ünnepelték meg a munkák végét.

A népi megfigyelés szerint:

Ha István napján szép idő van, jó gyümölcstermést mutat.

Úgy tarják, ekkor indulnak el a gólyák vándorútjukra.

 Ez a nap a málnaszedés ideje is.

augusztus 24. Bertalan napja

Sok helyen az ősz kezdő nap. Ilyenkor féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak.

A szűcsök és csizmadiák védőszentjének, Bertalan apostolnak ünnepe is.

A népi bölcsesség szerint, a Bertalan napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Egy 18. századi, népi regula szerint:

Amint Szent Bertalan magát mutogatja,

az őszi idő is magát mind aszerint tartja.