A tavaszi ünnepkör jeles napjait a kikeleti megújulás színesíti. Az emberek életében ezek az ünnepek a természeti szépségek mellett reményt ébresztenek a jövő iránt.

A húsvét heti jeles napok:

Virágvasárnap- ez az ünnep előtti vasárnap. A biblia szerint Jézus ekkor vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nép és a gyerekek pálmaágakat, virágokat hintettek elé, innen az elnevezése.

Nagyhét- a húsvétot megelőző időszakot nevezzük így, melynek napjai: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.                                                                                                         

A csütörtök Jézus szenvedésének kezdete, e napon vett búcsút a jeruzsálemi Getsemáne-kertben tanítványitól- utolsó vacsora. Ekkor szólalnak meg utoljára a templomi harangok, csengők. ”A harangok Rómába mennek.” Ez a csend egészen nagyszombatig tart, a Feltámadásig, amikor minden harang egyszerre szólal meg.

Nagypéntek- Jézus kereszthalálának napja, a böjt, gyász ideje. A hívő emberek ekkor szigorú böjtöt tartanak, imádkoznak, elkészítik Jézus Szent Sírjának mását, énekes passió- játékkal emlékeznek halálára.

Nagyszombaton- jellegzetes szertartás a tűzszentelés- a gyertyákat, Krisztus jelképét a megszentelt tűz lángjával gyújtják meg. A Biblia szerint készülnek Jézus feltámadására, harangzúgás közepette kezdődnek a feltámadási körmenetek, Jézus feltámadásának napja.

Húsvétvasárnap- örömünnep. Véget ér a böjt, a hívők kosárba tett étkeket; sonkát, tojást, kalácsot, bort visznek a templomba, ahol a pap megszenteli és családi körben elfogyasztják a megáldott ételt, így emlékezve az utolsó vacsorára.

Húsvéthétfő- jellemző szokás a húsvéti locsolkodás, melynek alapja a víz tisztító erejébe vetett hit. A néphagyományok sok jellegzetes szokása érvényesül e napon. Húsvéti hímes tojás, bárány, barkaág, nyúl, mint ünnepi jelképek élnek még ma is.

Napjainkban- mint a tavasz első hírnökeinek egyikével- szívesen díszítjük barkával, tavaszi virágokkal ilyentájt lakásunkat, tojást festünk a locsolkodóknak, húsvéti kalács sül a vendégek számára és ajándékot veszünk, főleg gyermekeinknek.

A kicsi gyerekek közül sokan ”hisznek a csodában” még, és úgy tudják, hogy a nyuszi hozza az ajándékokat- amit főleg szabadban, kertben, bokrok tövében készített fészekben,  kosárkában helyezünk el.

A tojáshozó nyuszi német közvetítéssel vált hagyománnyá nálunk. Népszerűségét a múlt század végén elterjedt képes levelezőlapok hatásának tulajdonítják. A tojást hozó nyuszi is titokban érkezik, mint a karácsonyi ajándékhozók. A locsolkodás szokása, főleg vidéken még ma is élő hagyomány. Az ünneplőbe öltözött kisebb gyerekek ”rózsavízzel” öntözik meg a rokonság, ismerősök leány- és nőtagjait, amelyért hímes tojás a fizetség, ha a locsolóvers is tetszik nekik.